tervezés - szakértés - műszaki ellenőrzés - lebonyolítás - energetikai tanúsítvány

A tanúsítvány költsége tevékenységi területünkön (Budapest II, III, IV, és XIII. kerületei, valamint Szentendre, Budakalász, Pomáz, Üröm, Csobánka, Pilisszentkereszt, Leányfalu és Dunakeszi) függ a tanúsítandó lakás/épület méretétől és a rendelkezésre álló dokumentumoktól. 

Lakások és családi házak:

A tanúsítvány elkészítésének legkedvezőbb díja 20.000 Ft, amennyiben a megrendelő  elektronikus úton eljuttatja irodánkba a lakás engedélyezési terveit, műszaki leírását, a felhasznált építőanyagok műbizonylatait, az épületről néhány fényképet, valamint a kivitelezést irányító felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az épület az engedélyezett terveknek megfelelően épült. Ez a helyzet jellemzően új lakások használatbavételi eljárása esetén szokott előfordulni. Figyelem! Társasházi lakások esetén az egész épület tervei szükségesek, a megrendelt lakás alaprajza önmagában nem elegendő!

Ha a fenti dokumentumokból bármi is hiányzik, akkor az épületet személyesen meg kell tekintenünk, és a rendelkezésre álló dokumentumokat ellenőriznünk kell. Ebben az esetben az alábbi díjszabást alkalmazzuk a fűthető helyiségek nettó alapterülete alapján:

Lakások 

Lakások 100 m2-ig: 25.000 Ft

Lakások 150 m2-ig: 30.000 Ft

Lakások 200 m2-ig: 35.000 Ft

Családi házak 100 m2-ig: 30.000 Ft

Családi házak 150 m2-ig: 35.000 Ft

Családi házak 200 m2-ig: 40.000  Ft

Családi házak 250 m2-ig: 45.000 Ft

Családi házak 250 m2 felett: egyedi árajánlatot adunk

Normál határidő: 3 munkanap

Az elkészült tanúsítvány átvehető székhelyünkön, vagy kérésére postázzuk ajánlott küldeményként. A csomagolási és postaköltség díja 1000 Ft

Minden egyéb esetben, más funkciójú épületek esetén egyedi árajánlatot adunk a körülmények ismeretében, társasházak esetén a lakásszámtól függő kedvezményeket tudunk adni. 

Megszokhattuk, hogy az üzletekben a legtöbb háztartási gépen kötelezően fel van tüntetve egy kis színes ábra, ami tájékoztatja a vásárlót a készülék energiafogyasztási kategóriájáról. Két hasonlónak tűnő készülék között ez segíthet a döntésben, hasonló ár esetén nyilvánvalóan az energiatakarékosabb berendezést vesszük meg.

Ugyanígy kell elképzelni az épületenergetikai tanúsítványt is, ami egy épület vagy épületrész (pl. lakás) energiafogyasztásáról ad tájékoztatást, így téve összehasonlíthatóvá a laikus számára azonosnak tűnő építményeket. Fontos tudni, hogy a tanúsítvány nem tudja és a számításnak nem is célja, hogy figyelembe vegye az eltérő fogyasztói szokásokat. Mit is jelent ez? A tanúsítvány nem veszi figyelembe azt, hogy pl. a lakás tulajdonosa telente 18 vagy 24⁰C-ra fűti a lakását, vagy hogy a meleg vizet 1 vagy 8 személy használja, és azt sem, hogy a tulajdonos minden télen külföldön tölt egy hónapot és ezalatt csak minimális mértékben fűti a lakását. Ezért lehet félrevezető egy ingatlan energetikai jellemzőjét a közüzemi számlákból megbecsülni, míg a tanúsítvány egzaktan, összehasonlítható módon jellemzi az építményt.

Ezen túl, amennyiben az épület besorolása nem éri el a legalább C (követelménynek megfelelő) besorolást, a tanúsítást végző szakember javaslatot is tesz azokra a reálisan megvalósítható beruházásokra, amelyekkel elérhető a legalább C, vagy annál jobb besorolás. Ilyen lehet pl. a homlokzati hőszigetelés, a nyílászárók vagy a fűtési rendszer korszerűsítése, megújuló energiák (pl. napenergia) részleges használata, stb. 

Az épületenergetikai tanúsítvány kiállítását a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szabályozza:

1. § (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben − a (2) bekezdés szerinti kivételekkel − épületek és az épület önálló rendeltetési egységei energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;

b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;

c) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;

d) hitéleti célra használt épületre;

e) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;

f) műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

(3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó

a) új épület építése;

b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység

ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy

bb) bérbeadása;

c) 250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület

esetén.

A tanúsítvány érvényessége:

8. § (1) A tanúsítvány tíz évig hatályos.

(2)  Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni, ha a tanúsítvány hatálya alatt eladás, vagy bérbeadás történik. Új tanúsítvány készítésével az előző hatályát veszti.

(3) Középületek energetikai jellemzőinek tanúsításakor harmonizált európai uniós tanúsítási rendszer is alkalmazható. Az így kiállított tanúsítvány 1. melléklet szerinti összefoglaló lapján fel kell tüntetni, hogy a tanúsítvány mely rendszer alapján készült.

Általában nem. Az egyes lakások, az épületen belüli elhelyezkedésüktől és egyedi adottságaiktól függően eltérő energetikai jellemzőkkel rendelkeznek. Egy épület legfelső szintjén lévő, négy oldalról hűlő lakás fűtési-hűtési költsége lényegesen magasabb, mint az ugyanabban a házban lévő, egy közbenső szinten lévő, mindössze két oldalról hűlő lakásé, hiába épült a két lakás ugyanazokból az építőanyagokból. Egy épületen belül a lakások besorolása között akár több kategóriányi különbség is lehet!

Igen, a vonatkozó jogszabály szerint az 50 m2-nél kisebb alapterületű épületekre nem kell a tanúsítványt kiállítani.

Az épületenergetikai tanúsítvány készítésének a hőkamerás vizsgálat alapvetően nem része. A hőkamerás vizsgálatra akkor lehet szükség, ha az épületben feltételezhetően olyan rejtett, szemmel nem látható kivitelezési hibák vannak, amelyek az épület energetikai tulajdonságát kedvezőtlenül befolyásolják. Hőkamerás vizsgálatot csak fűtési idényben, megfelelő időjárási körülmények között lehet végezni (min. 15^oC hőmérséklet-különbség a külső és belső tér között, napsütés- és páramentes időjárás, stb.)

Igény esetén hőkamerás, huzat- és U-érték mérésre is vállalkozunk partnerünk bevonásával.